Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Velcsov Margit

2006. március 7.

Bartók-hagyományok Nagyszentmiklóson. 1971–2006 címmel jelentet meg könyvet Velcsov Margit magyartanár, a település művelődési múltjának alapos ismerője Bartók Béla születésének 125. évfordulója alkalmából. A könyvet a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság adja ki, a június 10-re tervezett vándorgyűlés és emlékünnepség keretében mutatja be. /(Sz. I.): Bartók-hagyományok Nagyszentmiklóson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./

2006. június 12.

Az idei Bartók-év rendezvényei keretében Nagyszentmiklóson bemutatták Velcsov Margit magyartanárnő Bartók Béla és Nagyszentmiklós (1971–2006) című könyvét. A Partiumi Füzetek című sorozatot gazdagító kötet a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB) gondozásában jelent meg, a helytörténeti kutatómunkát is folytató Velcsov Margit személyes élményeit foglalta csokorba. A könyv Bartók levelezésének egy részét, a Romániában megjelent Bartók-interjúkat, a Bartók-szobor történetét, valamint a közelmúlt emlékünnepségeiről szóló sajtótudósításokat is tartalmazza. A Nákó-kastélyban (melyben a Bartók-emlékmúzeum is működik) tartott rendezvényen a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság nagyváradi tagjai is részt vettek, az ő nevükben Dukrét Géza elnök üdvözölte a megjelenteket. Az emlékműsort Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Temes megyei RMDSZ és a Magyarok Világszövetsége is támogatta. Imre Beatrix és Aida Marc, a temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Karának hallgatói népdal-feldolgozásokat adtak elő, Tamás Sándor, a helyi Pro Bartók Társaság elnökének üdvözlő szavai után Péter László irodalomtörténész, szegedi egyetemi tanár Ady Endre és Bartók munkássága között vont párhuzamot, a fennállásának 35 évfordulóját idén ünneplő temesvári Bartók Béla Kórus történetét Tácsi Erika ismertette. /P. L. Zs.: Könyvbemutató köré épült Bartók-emlékünnepség. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

2007. február 13.

Velcsov Margit: Bartók Béla és Nagyszentmiklós című munkája, a Partiumi Füzetek 41. kötete (Nagyvárad, 2006) resicabányai vonatkozású is, mert Velcsovné Páll Margit Resicabánya szülöttje, s mindig gondja van arra, hogy írásai eljussanak szülővárosába. /Makay Botond: Bartók Béla és Nagyszentmiklós. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

2007. április 2.

A bánsági Nagyszentmiklós két nagy szülöttje: Bartók Béla és Révai Miklós. Tavaly volt Bartók Béla születésének 125., idén a pap-tanár, költő és nyelvész Révai Miklós halálának 200. évfordulója. Rájuk emlékeztek meg hazai és anyaországi magyarok március 31-én a Révai Miklós Egyesület és a Pro Bartók Társaság szervezésében. Böcskei László általános helynök a helyi római katolikus templomban szentmisét cerebrált a Révai családért, majd a templomban leleplezték és felszentelték a kegyesrendi áldozópap, egyetemi tanár, nyelvész és költő emlékére elhelyezett, In memoriam Révai Miklós 1749–1807 feliratú márványtáblát. A megemlékezők ezután Bartók Béla köztéri szobrához vonultak, ahol a zeneszerző tiszteletére elhelyezték a kegyelet koszorúit. Az ünnepi műsor a Nákó-kastélyban tudományos szimpóziumnal folytatódott, Velcsov Margit, a Révai Miklós Egyesület titkára köszöntötte az egybegyűlteket, majd Révai és a szülőföld kapcsolatáról értekezett. Révai tiszteletére szülővárosában emlékoszlopot állítottak 1893-ban, a torontáli néptanítók adakozásából, az oszlopon elhelyezett bronz Révai-dombormű készítője Holló Barnabás. Az emlékoszlop 1925-ig állt Nagyszentmiklóson, amikor Eminescu-szobrot helyeztek el a talapzaton. A Révai bronzrelief sorsa ismeretlen, de feltételezik hogy beolvasztották. Dr. Nagy János egyetemi tanár, a Magyar Nyelvtudományi Társaság képviselője, Baranyai Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem docense és Szekernyés János temesvári helytörténész Révai Miklós tudományos munkásságát méltató, illetve bánsági kötődéseit bemutató dolgozataikat ismertették. Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnökének köszöntője után hangverseny következett. /Pataki Zoltán: Révai és Bartók a Nákó-kastélyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2008. október 27.

Október 26-án, vasárnap avatták fel Nagycsanádon Révai Miklós kegyesrendi pap, egyetemi tanár és költő, a magyar nyelv és irodalom nagy tudósa emléktábláját. Groza Dániel helyi plébános szentelte fel a templom falán elhelyezett márványtáblát. A Révai Miklóst ábrázoló dombormű Kaubek Péter szobrászművész munkája. Dr. Nagy János, a Szegedi Tudományegyetem alkalmazott nyelvészeti tanszékének tanára a Nagyszentmiklóson született, de Csanádon tanult és nevelkedett Révai Miklós, a magyar történeti nyelvészet megalapítója munkásságát méltatta. Az emléktábla állítás kezdeményezője Velcsov Margit nagyszentmiklósi magyartanár, aki a Washingtoni Amerikai Magyar Szövetség anyagi támogatásával készíttette el a márványtáblát, valamint a Telbisz Mária vezette Révai Miklós Egyesület. /Pataki Zoltán: Csanádi emléktábla Révai Miklósnak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

2010. április 6.

Tartalmas konferenciát szervezett a PBMET
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) szombaton a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen tartotta meg hagyományos tavaszi konferenciáját. Érdekes előadások hangzottak el, szó esett a társaság idei programjairól, valamint a Fényes Elek-díjak odaítéléséről is döntöttek az egybegyűltek.
A közel negyven jelenlévőt Dukrét Géza, a társaság elnöke köszöntötte. Ezután Kordics Imre tartotta meg A tordai csata című előadását. Mihálka Nándor a Szalárd melletti Adorján-várnál végzett feltárásokról tartott beszámolót. A várat 1240–1250 között építették fel. A tornya nem Árpád-kori, hanem későreneszánszbeli. A feltáráskor faragott köveket találtak és kályhacsempéket. Az előbbi alapján és a történelmi forrásokból az derül ki, hogy volt egy románkori épületegyüttes, amit a 15. század elején gótikus stílus szerint átépítettek, az cserépdarabokból pedig arra lehet következtetni, hogy volt egy reneszánsz, későreneszánszbeli átépítés. Az érdekes előadás után Kovács Rozália beszélt Bernáth Józsefről, a szabadságharc egyik személyiségéről, aki éppen 150 éve halt meg. Asbóth Oszkár repülőmérnökről, a helikopter ötven éve lehunyt feltalálójáról Puskel Péter tartott előadást. Asbóth az Arad megyei Pankotán született az Osztrák-Magyar Monarchiában. Az első helikopter című könyvében írt részletesen az általa végzett kísérletekről. Kétséges mind a mai napig, hogy ő találta-e fel a helikoptert, viszont az bizonyos, hogy kísérleteivel hozzájárult annak későbbi, a mai értelemben vett helikopter megépítéséhez. A szalontai Rozványok családfájáról, illetve Arany Jánosékkal való kapcsolatukról Dánielisz Endre beszélt részletesen. A programban meghirdetett Értarcsai katonaszökevény című értekezés az előadó, Bessenyei István távolmaradása miatt elmaradt.
Az előadások utáni közgyűlésen egyperces néma csenddel emlékeztek a 61 éves korában elhunyt tagtársukra, Borbély Gáborra. A pénzügyi beszámolót követően Velcsov Margit szólalt fel, akinek kezdeményezésére pár évvel ezelőtt Nagycsanádon felavatták Révai Miklós nyelvész emléktábláját. A PBMET programismertetője után a Fényes Elek-díjak odaítéléséről döntöttek. Úgy határoztak, hogy Starmüller Géza, Tácsi Erika, Mihálka Magdolna és Gellért Gyula kapja meg az elismerést. A tartalmas konferencia baráti beszélgetéssel zárult.
Ladányi Norbert
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2015. október 17.

Kettős ünnepség Nagyszentmiklóson
Történelmét és múltját tekintve Nagyszentmiklós Temes megye egyik legkiemelkedőbb települése. A városhoz olyan jeles személyiségek neve kapcsolódik, mint a Nákó grófok, akiknek kastélya ma is a helység egyik nevezetessége és jelképe, itt született Bartók Béla világhírű zeneszerző, zenetudós, Heim Péter, a magyar posta- és telefonhálózat kiépítője, valamint Révai Miklós tanár, lapszerkesztő, korának legkiemelkedőbb nyelvtudósa. Az ő szellemi és kulturális örökségük megőrzése és továbbadása a ma élő nemzedékek feladata, amelyet az elmúlt évek tanúsága szerint a hagyománytisztelő utódok felelősséggel vállalnak. Erre példa az október 15-én elkezdődött rendezvénysorozat is, amelynek keretében Révai Miklósra emlékeztek, felavatták mellszobrát, a római katolikus templomban pedig búcsús szentmisét mutattak be. Az eseményen jelen volt Molnár Zsolt parlamenti képviselő, Halász Ferenc, a Temes Megyei RMDSZ elnöke, Jelenits István piarista szerzetes, tanár, író, P. Ruppert József piarista atya, a kegyes tanítórend romániai megbízottja, Kaba Gábor, a Romániai Máltai Segélyszolgálat temesvári filiájának elnöke, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium nevelőkből és tanulókból álló népes küldöttsége, anyaországi és belföldi meghívottak.
Mint azt Groza Dănuţ, a város polgármestere elmondotta, Révai bronz mellszobra Ardelean Aurel szobrászművész alkotása, amely a Személyiségek Sétányán kapott helyet. A polgármester ugyanakkor hangsúlyozta: a város jeles szülöttére nemzetiségtől függetlenül minden nagyszentmiklósi lakos büszke lehet.
Révai Miklós munkásságát meghívottként Szekernyés János temesvári helytörténész, a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári fiókjának elnöke ismertette, kiemelve: a szegény sorsú családból származó nyelvtudós nevéhez fűződik a magyar nyelvtannak, mint tudományágnak a létrejötte. – Révai a magyar helyesírás terén is jelentőset alkotott, ő állt ki például az ikes ragozás mellett. Erős egyéniség volt, aki keményen tudott harcolni az igazáért – jellemezte a magyar tudóst Szekernyés János helytörténész.
A méltatást követően msgr. Dirschl Johann általános helynök megáldotta Révai Miklós mellszobrát, amelynek talapzatánál elhelyezték a tisztelet koszorúit.
Az avatási ünnepséget követően a jelenlévők a római katolikus templomban búcsús szentmisén vettek részt. A konszekrálás idei évfordulója a helyi közösség számára különösen is jelentős, a templom védőszentje, Avilai Szent Teréz ugyanis 500 évvel ezelőtt született. Ft. Andó Attila helyi plébános meghívására a szentmisét msgr. Dirschl Johann általános helynök mutatta be, msgr. Kondé Lajos nagyprépost, szeged-belvárosi plébános, p. Jelenits István, p. Ruppert József, a temesvári Székeskáptalan több tagja, valamint a helyi, illetve az anyaországból érkezett egyházmegyés papság népes csoportjának jelenlétében.
A templom védőszentjének alakját Jelenits István piarista atya és ft. Kozovits Attila perjámosi plébános idézte meg. – Avilai Szent Teréz, ez az egyszerű karmelita apáca nem csupán nővértársait tette mélyen hívő emberré, hanem az egész akkori spanyol társadalmat megszólította, és minket is imádságra buzdít – hangzott el a szentbeszédben.
A szentmisét követően a templom előtti téren színes népviseletbe öltözött gyermekek és fiatalok, köztük a helyi Kék Ibolya és Piros Rózsa magyar néptánccsoport előadásának tapsoltak a jelenlévők.
A Révai Miklós emlékének szentelt rendezvénysorozat pénteken délután a Nákó-kastélyban előadással folytatódott, amelynek keretében p. Jelenits István piarista szerzetes és Velcsov Margit ny. magyartanár, a nagyszentmiklósi Révai Miklós Egyesület titkára értekezett a város jeles szülöttéről.
S. E.
Nyugati Jelen (Arad)

2017. április 4.

Bartók–Révai-ünnepség Nagyszentmiklóson
„A föld, amelyben születtél, legyen szent előtted”
Nagyszentmiklós két nagy szülöttje, Bartók Béla zeneszerző születésének 136. és Révai Miklós nyelvész halálának 210. évfordulójáról emlékezett meg április 2-án, vasárnap a helyi közösség. A Pro Bartók Társaság és a Révai Miklós Társaság közös rendezvénye a helyi Polgármesteri Hivatal támogatásával valósult meg. A Bartók–Révai-ünnepség csúcspontja Király Csaba Liszt-díjas zongoraművész koncertje volt, amelyen Bartók- és Liszt-művek virtuóz interpretációját tapsolhatta meg a zeneértő közönség.
A Bartók-mellszobornál megtartott hagyományos koszorúzási ünnepség résztvevőit Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke köszöntötte. „Révai Miklós nyelvész, a város másik nagy szülöttje 210 esztendővel ezelőtt hunyt el, és a Révai Miklós Társaság kérésére idén a szokásos időponthoz képest egy héttel később tartjuk mi is a megemlékezésünket” – mondta Tamás Sándor, aki röviden méltatta a 136. esztendővel ezelőtt született Bartók Béla zeneszerző életművének jelentőségét. A koszorúzási ünnepségen részt vett Radu Asaftei nagyszentmiklósi alpolgármester, Kerek Ferenc szegedi zongoraművész, a Pro Bartók Társaság művészeti vezetője, Bartók Béla helyi RMDSZ-elnök és Telbisz Mária, a Révai Miklós Társaság elnöke, temesvári és makói vendégek. A megemlékezés a Polgármesteri Hivatal által a Nákó-kastély előterében állított Bartók-emlékmű megkoszorúzásával folytatódott, majd a résztvevők a sétálóutca túloldalán, Révai Miklós 2015-ben felavatott mellszobránál hajtottak fejet. Telbisz Mária, a Révai Miklós Társaság elnöke, Velcsov Margit magyartanárnő méltatását tolmácsolva, felidézte a Bánság nagy fiának gondolatát: „A föld, amelyben születtél, legyen szent előtted és minden erőddel oda törekedjél, hogy ennek légy hasznára, díszére.” A méltatás szerint Révai Miklós némelykor csanádi magyarnak is nevezte magát, mert a szülőhelyével szomszédos Nagycsanádon keresztelték meg. Apja, Révay Miklós szegény csizmadiamester volt, de nemesembernek tartotta magát. A család Csanádra költözött, majd innen került Révai Miklós a szegedi Piarista Gimnáziumba, ahol hat évig tanult, és nemcsak a latin nyelvet, a tudomány elemeit sajátította el, hanem a hazafiságot és a tudomány szeretetét is.” Révai Miklós sokoldalú tudományos tevékenységének felidézése következett, amelyből azt is megtudtuk, hogy a nyelvtudós egyháztörténeti munkája is jelentős és a Temesvári Római Katolikus Püspökség levéltárának egyik féltve őrzött kincse a Csanádi Püspökség történetéről és püspökeiről szóló eredeti Révai-kézirat. Befejezésül a megemlékezés résztvevői elhelyezték a kegyelet virágait a Révai-mellszobor talapzatánál.
A Bartók–Révai-ünnepség a Nákó-kastély dísztermében folytatódott, ahol Király Csaba Liszt Ferenc-díjas zongoraművész Bartók Béla és Liszt Ferenc műveiből adott elő egy válogatást. Király Csaba, a budapesti Bartók Emlékház igazgatója bevezetőül elmondta, hogy először jár Nagyszentmiklóson és nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Bartók Béla szülővárosában koncertezhet. „Bartók Béla és Liszt Ferenc az a két zeneszerző, akik legjobban hatottak és hatnak az életemre, a mai műsort ezért állítottam össze az ő műveikből. A zeneszerzők közül talán Bartók hatott rám a legkülönlegesebb módon, olyan tisztaság, olyan erő sugárzik belőle, nemcsak a népzenei hagyományok révén, amiről nem is nagyon lehet szavakban beszélni. Túl vagyok életem legnagyobb vállalkozásán, 14 hangversenyen eljátszottam Bartók összes zongoraművét és ez a koncertsorozat éppen a múlt héten fejeződött be!” – mondta Király Csaba, aki nagyszentmiklósi koncertjével bizonyította, hogy Bartók Béla és Liszt Ferenc műveinek nemcsak kiváló ismerője, de az egyik legkiválóbb előadója is. A nagyszentmiklósi közönség vastapssal köszönte meg a fantasztikus koncertet!
Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke nagy jelentőségűnek nevezte Király Csaba zongoraművész nagyszentmiklósi fellépését, nemcsak kimagasló a művészi teljesítmény miatt, hanem azért is, mert ő a budapesti Bartók Emlékház igazgatója. „Remélem, hogy egy gyümölcsöző együttműködés kezdődhet el közöttünk, segítséget remélünk Király Csabától a nagyszentmiklósi Bartók-koncertek megszervezéséhez és a felújítandó Bartók-emlékszobához is kérünk tőle kiállítási anyagot” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Tamás Sándor. A Király Csaba zongoraművésszel készült interjút egyik következő lapszámunkban olvashatják.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)

2017. november 17.

A Magyar Szórvány Napja Temesváron
Díjazták a fotó- és videópályázat legjobbjait
A Magyar Szórvány Napja alkalmából, a temesvári Magyar Színház előcsarnokában tartották meg november 15-én a Magyar élet a Bánságban című fotó- és videópályázat díjkiosztó ünnepségét és a hasonló című fotókiállítás bemutatóját.
A szép számú érdeklődőt Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke köszöntötte, aki felidézte a szórványnap történetét és jelentőségét. „Temes megyében egyre aktuálisabb megemlékezni a Magyar Szórvány Napjáról – mondta Halász Ferenc –, hiszen a magyarság a megyeszékhelyen és vidéken is már alig éri el a lakosság 5%-át. 2015-ben Temesváron rendeztük meg az RMDSZ 5. országos szórványnapi rendezvényeit, de önálló szórványnapot most rendez először a Temes megyei RMDSZ. A Magyar élet a Bánságban fotó- és videópályázatot, és az itt látható vándorkiállítást a Bánsági Közösségért Egyesület és a helyi RMDSZ közösen valósította meg, a Magyar Kormány támogatásával”.
A Bánsági Közösségért Egyesület nevében Andrásy Noémi beszélt a Magyar élet a Bánságban fotókiállítás létrejöttéről. „Két éve fogant meg az ötlet, hogy értékeinket bemutassuk határainkon innen és túl, amikor Budapesten a Magyarság Házában sor került a Bemutatkozik a Bánság rendezvényre – mondta Andrásy Noémi. – A bemutatkozás akkor is jól sikerült, de most bővíteni tudjuk a kínálatunkat ezzel a vándor fotókiállítással. Nagy öröm volt a számunkra, hogy ilyen aktívan válaszolt a publikum a felhívásunkra, több mint 250 fotó érkezett be a pályázatra. Ebből választott ki a zsűri 14 fotót, amelyeket most megtekinthetnek a molinókon.” A zsűri 7 fotós alkotásait díjazta: Bartók Béla, Csesztánovics Károly, Kis Árpád, László Árpád, Molnár Géza, Orosz Sándor, Velcsov Margit, közülük hat alkotó munkáit láthattuk molinók formájában kiállítva a magyar színház előcsarnokában. Kis Árpád különdíjban részesült, azzal az indoklással, hogy ő volt az, aki a legjobban közelített a pályázati felhívás tematikájához. Az okleveleket és fotóalbumokat Molnár Zsolt, a Bánsági Közösségért Egyesület elnöke adta át a díjazottaknak. A videópályázatra egyetlen alkotás érkezett be, amelynek szerzője Tamássy Zsolt és a Végvári Falunapok 2017 rendezvényt mutatja be. Ebben a kategóriában nem osztottak ki díjakat. A díjkiosztó ünnepséget a Bokréta hagyományőrző csoport citerásainak népdalcsokra színesítette.
A fotópályázat különdíjasa, Kis Árpád lapunknak elmondta: egyetemi tanulmányai mellett, hobbiként kezdett foglalkozni a fotózással, és Temesváron, illetve a környékbeli falvakban készítette a legtöbb fotóját. „Szeretek korán reggel, 5-7 óra között fotózni, mert az épületekről ilyenkor lehet a legjobb képeket készíteni” – mondta Kis Árpád, akinek a Dóm téren készült, barokk és szecessziós stílusú épületeket ábrázoló fotóit állították ki.
Molnár Géza fotóival és tudósításaival már találkozhattak olvasóink a Nyugati Jelen hasábjain. „Gyerekkorom óta fotózok, filmezek, analóg technikával kezdtem, és mostanában áttértem a digitális technikára – nyilatkozta lapunknak az óteleki Molnár Géza –, a legfontosabb a számomra a természetfotózás, de Óteleken és a környéken az utóbbi időben minden közösségi rendezvényen részt vettem, és fotókat is készítettem.” Molnár Géza küldte be a legtöbb felvételt a fotópályázatra, ezekből néhány Óteleken és a Temesvári Magyar Napokon készült fotót láthattunk a kiállításon.
A Magyar élet a Bánságban című fotókiállítást a szervezők ígérete szerint több bánsági magyarlakta településen láthatják majd az érdeklődők. Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)



lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998